Ugyanott vagyok, mint 2 éve

Ugyanott vagyok, mint 2 éve. Kitűztem egy célt, a célt teljesítettem edzéseken, és ellustultam. Nincs cél, nincs lelkesedés. Pluszban utaztam, programom volt, 2 hétig beteg voltam, esett, fújt a szél (kifogás, kifogás, kifogás, kifogás).
Ugye az idei cél a 7 km-es verseny, ami 11.-n lesz. Azt bőven megcsináltam jobb időre is, mint a versenyidő, és itt valahogy elvesztem. Mármint tudom, hogy kéne tovább folytatni a félmaratonos edzéstervet, de az meg messze van, meg tudom, hogy amikor már mínuszok vannak, nem tudok menni. Ez most nem kifogás, az izmaim egyszerűen tiltakoznak, nah meg nincs is téli futónadrágom. Ősszel is melegítőben megyek.
Jó dolog, hogy végre szereztem sport esőkabátot, így nem kell paráznom, hogy 11.-n eső lesz.

Volt a 2 hét köhögős-megfázós betegség, nem tudom milyen vírus van, de kb. 1 hétig csak az ágyat nyomtam, semmi mást.
Aztán tegnap végre rávettem magamat, hogy a köhögés redukálodott napi 2-3-ra.
Végül 2,7-t futottam csak. 6:55 perc/km-es idővel. De valahogy nem volt jó, nehéz visszarázódni, meg azon kattogtam, hogy úristen verseny és mi lesz akkor.
Muszájból sose szerettem edzeni, pluszban a betonon futást is még kéne gyakorolni.

Most úgy vagyok, hogy ma is kéne menni, de inkább megint kétnaponta. Nehogy túl nagy legyen a muszáj, aztán meg hetekig abbahagyom.

Újra vissza kell rázódnom, hogy ne törődjek a km-kel, a környezettel, csak be a hangoskönyvet és csak menni, és menni, semmi más.

Augusztus

Az augusztus hamar eltelt, és nem sokat voltam futni.
Összesen 26,6 km jött össze, bicajból meg 86 km.
Tudom, hogy nem sok, de igazából semmit se bánnok. Hiszen előre tudtam, hogy lassan kell haladni, a 7 km-t terveztem versenyre, és mind km-ben, mind perc/km-ben elértem a versenyidőt, sőt túlmentem rajta. Sose akartam olyan ember lenni, aki veri a mellét, hogy ő elmegy nyaralni, és akkor is megy futni, meg télen-nyáron-esőben-szélben-háborúban-vulkánban is fut. Szeretek futni, de csak akkor ha nem kényszer, ha magamért csinálom, nem azért, hogy a társadalom mit gondol.

Pont egy hónap múlva ott leszek a rajtnál, és ismerem magam, hogy előtte kell gyakorolni, tehát októberben bele kell húznom. Először is a betonon futást, hiszen sokszor ezt bukom be, hogy patak mellett, futószőnyegen megyek, betonnál meg ég és föld a különbség.
Jelenleg beteg (nátha, köhögés, őrült vércukrok) vagyok és a biciklimet állandóan javítják, mert olyan beteges lett, mint én.

11.-e van és még se bicaj, se futás nem volt szeptemberben. Egyszerűen nem jött össze, a GPS-em bemondta az unalmast telefonon, egyszerűen hiába noszogatom, nem akar műkődni, miközben intervallumozni kéne méterekbe. Nah majd nagyjából valahogy megtervezem.

Mostanában a lelki békémmel foglalkozok, igyekszem ezt is belevenni a céljaimba.

A bicaj javítás után, kapott új kereket. A pedálja meg letört, szerencsére így is lehet menni vele, most a belső eresztett le ismeretlen okokból.