Tegnap akartam erősíteni, hiába írt egy nap pihenőt, pár hónapja még futás utáni nap erősítés ment. Aztán a vérvétel közbeszólt.
Így ma lett meg, 45 percre írták, addig lement 2 sorozat. 100 gyakorlat a könnyű gépeknél, 25 a nehéznél, és akkor ezt kétszer. Már előre látom, hogy izomlázam lesz, nah hát régen voltam.
A másik meg, hogy volt kint 2 hülyegyerek, zokniban a koszos földön fekvőtámaszoztak, és közben szidták a gépeket, hogy milyen rosszak, csak húzodzkodtak, meg a porban fetrengtek, közben ráültek a gépekre pihengetni, meg beszélgetni. Közben meg vihogtak férfi létükre, hogy nééééédd máááá ez mégis mit fejleszt??? Seeeeemit. (Jah hát végülis az evezőgép a szempillát fejleszti) Ilyenek miért nem mennek kondiba, ha szerintük ez olyan rossz??
Ezt sose értettem, ha valami nem tetszik nekem, oda nem megyek. Főleg nem azért, hogy szidjam.
Kicsit szívfájdalmam de hónapok óta kb. meg se mozdul a súlyom, a centik mennek lefele, tudom nem a kilókat kell nézni, de akkor is :
Tényleg, befejeztem ezzel az 5. hetet, szombaton ha lesz energiám felkelek korán és kimegyek futni.
2014. május 29., csütörtök
2014. május 28., szerda
Diabos futásról
Nem tudom, hogy a "normál" emberek hogy futnak, de nekem bőven kell alapcucc, mint mindig.
Szóval először is próbálom étkezés után 1-2 órára tervezni a sportot. Akkor már a gyomrom nem zavar be, de még van viszonylag stabil vércukrom, és így még a szénhidrátok keringenek a véremben.
Edzés előtt mindig vércukormérés! Az elején mértem sokat, előtte, közben, utána, még utána, még utána. :D
Aztán megtanultam az érzéseket elkülöníteni, a lejjebb megy a cukrom érzést, és a nagyon kifáradtam érzést, a melegem van érzést és a szimplán nem akar a testem futni érzést. Tehát általában már nem kell vércukormérés közben, után, csak előtte.
Örök társam az övtáska (igaz zörög, de az ilyen sporttáskákban hol fér el egy vércukormérő?), abban mindig benne van a mérőm, a tesztcsíkok mellett zsebkendő, mert irtózatosan tud zörögni. Továbbá megfelelő mennyiségű szőlőcukor, volt már olyan, hogy csak 1-el tértem haza, mert annyira elvette a szénhidrátot a futás.
Az ilyen lassú CH-kat inkább edzés előtt szoktam, ha alacsony a vércukrom, például 5 körül van, mert az úgyis lefele megy.
Amikor hosszú távra megyek, akkor a teámat nem édesítősre, hanem cukrosra csinálom, így kímélve meg magamat a szőlőcukortól.
Az elején nagyon kellett figyelni, volt hogy a futástól felment edzés után, majd hajnalban zuhanórepülésben lefele, volt hogy gyakorlatilag 5 percenként pótoltam a szőlőcukrot, mert a szervezetem úgy gondolta, hogy neki nem tetszik a futás.
Nah meg a folyadék, a szigeten van kút, oda nem szoktam vinni, felénk egy játszótéren van kút, de egyrészt kitérő, másrészt a csövesek miatt el szokták zárni (hurrá), sokszor elfelejtek vizet vinni, mert a kulacsomnak rossz a fogása, meg amikor nagy meleg van, akkor este futok, amikor már nincs meleg :)
Utána pótolom a folyadékot, ami nekem fontos, mert ha nem iszok eleget, egyszerűen megakad a vércukrom, ott marad, ahol van, persze 8-10 körül.
Természetesen ezeket nem kell szentírásnak venni, a kezelésem még nekem is változik az évek során, minden cukorbeteg más, más kezeléssel, más életmóddal.
Szóval először is próbálom étkezés után 1-2 órára tervezni a sportot. Akkor már a gyomrom nem zavar be, de még van viszonylag stabil vércukrom, és így még a szénhidrátok keringenek a véremben.
Edzés előtt mindig vércukormérés! Az elején mértem sokat, előtte, közben, utána, még utána, még utána. :D
Aztán megtanultam az érzéseket elkülöníteni, a lejjebb megy a cukrom érzést, és a nagyon kifáradtam érzést, a melegem van érzést és a szimplán nem akar a testem futni érzést. Tehát általában már nem kell vércukormérés közben, után, csak előtte.
Örök társam az övtáska (igaz zörög, de az ilyen sporttáskákban hol fér el egy vércukormérő?), abban mindig benne van a mérőm, a tesztcsíkok mellett zsebkendő, mert irtózatosan tud zörögni. Továbbá megfelelő mennyiségű szőlőcukor, volt már olyan, hogy csak 1-el tértem haza, mert annyira elvette a szénhidrátot a futás.
Az ilyen lassú CH-kat inkább edzés előtt szoktam, ha alacsony a vércukrom, például 5 körül van, mert az úgyis lefele megy.
Amikor hosszú távra megyek, akkor a teámat nem édesítősre, hanem cukrosra csinálom, így kímélve meg magamat a szőlőcukortól.
Az elején nagyon kellett figyelni, volt hogy a futástól felment edzés után, majd hajnalban zuhanórepülésben lefele, volt hogy gyakorlatilag 5 percenként pótoltam a szőlőcukrot, mert a szervezetem úgy gondolta, hogy neki nem tetszik a futás.
Nah meg a folyadék, a szigeten van kút, oda nem szoktam vinni, felénk egy játszótéren van kút, de egyrészt kitérő, másrészt a csövesek miatt el szokták zárni (hurrá), sokszor elfelejtek vizet vinni, mert a kulacsomnak rossz a fogása, meg amikor nagy meleg van, akkor este futok, amikor már nincs meleg :)
Utána pótolom a folyadékot, ami nekem fontos, mert ha nem iszok eleget, egyszerűen megakad a vércukrom, ott marad, ahol van, persze 8-10 körül.
Természetesen ezeket nem kell szentírásnak venni, a kezelésem még nekem is változik az évek során, minden cukorbeteg más, más kezeléssel, más életmóddal.
2014. május 27., kedd
20 perceske
Eddig a hetekről: a sima és intervallumos futások váltották egymást. Tehát egyik nap 5 km futás, aztán 5x3 perc (amibe 5x3 sima 5x3 sprint).
Ennek vége ezen a héten, előtte héten volt egy nagy 8 km, amit ráadásul a 30 fokban futottam le, kár volt. Mert lassú voltam a melegtől, át kell térnem esti vagy reggeli futásra. Csak ne lenne olyan nehéz korán felkelni.
Nah szóval a héten volt egy laza 4,8 km,a 8 km után semminek tűnt, le is futottam 40 perc alatt.
Aztán ma volt egy olyan, hogy 20 percet fussál temposan. Ez annyit jelent, hogy ami nekem normál tempó, annál adjak bele egy picit többet. Gondolom úgyis időre megy, akkor turbozzuk fel, aztán gyorsfutás után meg alig tudtam menni. Tehát bebuktam.
De az edzés végére megvilágosodtam, hogy ez igazából arra jó, hogy most egy ideig nincs intervallum, ezért meg kell tanulni magamnak hogy állítsam be az intervallumot, ha érzem, hogy fáradok, hogy lassítsak. Meddig engedjem magam gyorsítani. Ebben nagy segítség a pulzusórám is, mert látom, hogy mikor van stop.
Tehát 20 perc alatt végül 2,15 km sikerült, ami elég siralmas, ez a normál időm, többre számítottam, ezek a percek mindig becsapnak.
Holnap egy cross training lesz, amit a közeli fitnesz parkban fogok elvégezni :)
Ennek vége ezen a héten, előtte héten volt egy nagy 8 km, amit ráadásul a 30 fokban futottam le, kár volt. Mert lassú voltam a melegtől, át kell térnem esti vagy reggeli futásra. Csak ne lenne olyan nehéz korán felkelni.
Nah szóval a héten volt egy laza 4,8 km,a 8 km után semminek tűnt, le is futottam 40 perc alatt.
Aztán ma volt egy olyan, hogy 20 percet fussál temposan. Ez annyit jelent, hogy ami nekem normál tempó, annál adjak bele egy picit többet. Gondolom úgyis időre megy, akkor turbozzuk fel, aztán gyorsfutás után meg alig tudtam menni. Tehát bebuktam.
De az edzés végére megvilágosodtam, hogy ez igazából arra jó, hogy most egy ideig nincs intervallum, ezért meg kell tanulni magamnak hogy állítsam be az intervallumot, ha érzem, hogy fáradok, hogy lassítsak. Meddig engedjem magam gyorsítani. Ebben nagy segítség a pulzusórám is, mert látom, hogy mikor van stop.
Tehát 20 perc alatt végül 2,15 km sikerült, ami elég siralmas, ez a normál időm, többre számítottam, ezek a percek mindig becsapnak.
Holnap egy cross training lesz, amit a közeli fitnesz parkban fogok elvégezni :)
A kezdet
Eldöntöttem, hogy csak azért is le fogom futni a félmaratont. Még akkor is ha 80 évesen fogok felkészülni. Küzdök, bőgök, vonyítok, reszketek, hypozok, mormogok, fájók ám mégis csinálom.
Nah de most komolyan is, hogy érthető legyen.
Kriszti vagyok, 25 éves, lassan 7 éve diabos, plusz van egy velemszületett szívbetegségem, amit megműtőttek, gyakorlatilag "nem szívbeteg" vagyok, ám mégis figyelni kell rá, tehát nem egyszerű a képlet, ez nagyon nem 1x1.
Diabról itt bőven: tuszuras.blogspot.com
Szóval belevágtam...
Pár éve az első 5 kilométerembe, akkor bár sokat fejlődtem, azt hittem kudarcot vallottam, hiszen 50 perces időm lett a végére, míg a csodás Interneten 25-30 perces időket írtak. Azóta megtanultam, hogy mindenki máshogy fejlődik, és mindenkinek más a sikerélmény.
Aztán 1 évet kihagytam, aztán megint 5 kilométereztem, újra végignyomattam az edzésprogramot és jobban sikerült, majd ősz végére már 12 kilométereket róttam.
Ám valami hiányzott? Mi is? Jah hogy 10 perc/km az időm, mint a kalimpáló kacsa a pocsolya szélén.
Tehát idén tavasztól már időjavító edzésprogram, ilyen nincs külön. Így ha már lúd, legyen kövér, elkezdtem a félmaraton edzéstervet.
Közben gondoltam erősíteni is kéne, így 1 futás, 1 erősítés egymás utáni napon. Aztán azt elhagytam, de az edzésprogramban benne van simán, így tudom ott is követni.
Az edzésprogram 23 hetes, tehát nem piskóta. Jelenleg az 5. hetet csinálom, sok volt a kihagymás, az erősítő edzés tolta is, baj is volt, minden is volt. Nah nem egyszerű, idén szerintem nem végzek vele. Amúgy teljesen ésszerűtlenek tűnik, de mivel fejlődök vele, így befogom a pofikámat.
Hogy ne legyen annyira lelkes idén október végére csak a 7 km-es távra neveztem be.
Arra gondoltam, hogy leírjam az edzéstapasztalatokat, és ne ismerősöket traktáljam ezzel (szerintem már nagyon unják). Hogy mikor mit éreztem, hogy éreztem, hogy fejlődök
Jelenleg a rekord időm 8:15-8:30 perc/km.
Vannak rosszabb, vannak jobb edzések. Vannak fájóak, vannak ugrándozósak.
Szóval hajrá ÉN :)
Nah de most komolyan is, hogy érthető legyen.
Kriszti vagyok, 25 éves, lassan 7 éve diabos, plusz van egy velemszületett szívbetegségem, amit megműtőttek, gyakorlatilag "nem szívbeteg" vagyok, ám mégis figyelni kell rá, tehát nem egyszerű a képlet, ez nagyon nem 1x1.
Diabról itt bőven: tuszuras.blogspot.com
Szóval belevágtam...
Pár éve az első 5 kilométerembe, akkor bár sokat fejlődtem, azt hittem kudarcot vallottam, hiszen 50 perces időm lett a végére, míg a csodás Interneten 25-30 perces időket írtak. Azóta megtanultam, hogy mindenki máshogy fejlődik, és mindenkinek más a sikerélmény.
Aztán 1 évet kihagytam, aztán megint 5 kilométereztem, újra végignyomattam az edzésprogramot és jobban sikerült, majd ősz végére már 12 kilométereket róttam.
Ám valami hiányzott? Mi is? Jah hogy 10 perc/km az időm, mint a kalimpáló kacsa a pocsolya szélén.
Tehát idén tavasztól már időjavító edzésprogram, ilyen nincs külön. Így ha már lúd, legyen kövér, elkezdtem a félmaraton edzéstervet.
Közben gondoltam erősíteni is kéne, így 1 futás, 1 erősítés egymás utáni napon. Aztán azt elhagytam, de az edzésprogramban benne van simán, így tudom ott is követni.
Az edzésprogram 23 hetes, tehát nem piskóta. Jelenleg az 5. hetet csinálom, sok volt a kihagymás, az erősítő edzés tolta is, baj is volt, minden is volt. Nah nem egyszerű, idén szerintem nem végzek vele. Amúgy teljesen ésszerűtlenek tűnik, de mivel fejlődök vele, így befogom a pofikámat.
Hogy ne legyen annyira lelkes idén október végére csak a 7 km-es távra neveztem be.
Arra gondoltam, hogy leírjam az edzéstapasztalatokat, és ne ismerősöket traktáljam ezzel (szerintem már nagyon unják). Hogy mikor mit éreztem, hogy éreztem, hogy fejlődök
Jelenleg a rekord időm 8:15-8:30 perc/km.
Vannak rosszabb, vannak jobb edzések. Vannak fájóak, vannak ugrándozósak.
Szóval hajrá ÉN :)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)