Megvolt a 7 km-e verseny. Most az egyszer nem örültem, hogy beüvöltött a meleg egy jó nagyot. Konkrétan megsültem, főleg hogy az alapítványtól kaptam futópólót, FEKETÉT. Reggel meg olyan hideg volt, hogy még pulcsiban tekertem a Hősök terére.
Mivel senki se tökéletes, nyugodtan leírhatom, hogy verseny előtt majdnem bőgtem az izgalomtól, az egész helyzettől, a záróbusz parától.
Cél szerint 50 perc alatt akartam lefutni 57:04 lett. Lesz ez még jobb is (: Szerencsémre nem volt záróbusz, csak 2 futanetes ember tekert a legvégén. Senkit se állítottak le.
A betonon futást mivel nem szoktam gyakorolni, így már sajgott a talpam tőle.
Többször gyalogolnom kellett, mert nem tudtam eldönteni, hogy most csak sok volt, vagy meleg van, vagy leesett a cukrom vagy felment a cukrom, vagy éhes vagyok, vagy szomjas vagyok. Pluszban nem tudtam vércukrot mérni, csak verseny előtt és után. Vagy nem jött a vérem, vagy annyira felvizezve, hogy nem vette a gép. De stabil maradt a vércukrom, 12-vel értem is be.
Terv szerint verseny előtt 1 órával ettem 3 zabkekszet, így induláskor 12-n állt a vércukrom, ami ilyen esetben tökéletes, mivel 15-től tilos futni. Ilyenből tudok lemeni, terhelés miatt nem megy felfelé. 4-5 db szőlőcukorral támogattam magamat. Életem legjobb döntése volt, hogy vizezett gyümölcslevet vittem magammal, kellett, nagyon.
Rengeteget számított a sok szurkoló, sose hittem volna, hogy lepacsizni egy tehénbe beöltözött emberrel mennyit tud vinni a versenyen.
Mindenki szurkolt mindenkinek, a biciklisek csöngettek és hajráztak. A DJ is pacsizott akivel tudott. Mindenki zörgött, kattogott, kiabált, senkit nem érdekelte ki vagy, honnan jöttél, csak azt tudta, hogy ott futsz és meg akarod csinálni.
Az utolsó pár km-en meg már tökéletesen könnyedén futottam, túllendültem a holtponton.
A végére el se hittem, hogy beértem. Megkaptam a csomagomat, az érmemet, és elvonultam az emlékműnél csak magamba kicsit szipogni, elrendezni magammal, hogy sikerült, akkor is majdnem sírtam, de az már pozítiv volt nagyon.
(Képek hamarosan)
2014. október 11., szombat
2014. szeptember 25., csütörtök
Ugyanott vagyok, mint 2 éve
Ugyanott vagyok, mint 2 éve. Kitűztem egy célt, a célt teljesítettem edzéseken, és ellustultam. Nincs cél, nincs lelkesedés. Pluszban utaztam, programom volt, 2 hétig beteg voltam, esett, fújt a szél (kifogás, kifogás, kifogás, kifogás).
Ugye az idei cél a 7 km-es verseny, ami 11.-n lesz. Azt bőven megcsináltam jobb időre is, mint a versenyidő, és itt valahogy elvesztem. Mármint tudom, hogy kéne tovább folytatni a félmaratonos edzéstervet, de az meg messze van, meg tudom, hogy amikor már mínuszok vannak, nem tudok menni. Ez most nem kifogás, az izmaim egyszerűen tiltakoznak, nah meg nincs is téli futónadrágom. Ősszel is melegítőben megyek.
Jó dolog, hogy végre szereztem sport esőkabátot, így nem kell paráznom, hogy 11.-n eső lesz.
Volt a 2 hét köhögős-megfázós betegség, nem tudom milyen vírus van, de kb. 1 hétig csak az ágyat nyomtam, semmi mást.
Aztán tegnap végre rávettem magamat, hogy a köhögés redukálodott napi 2-3-ra.
Végül 2,7-t futottam csak. 6:55 perc/km-es idővel. De valahogy nem volt jó, nehéz visszarázódni, meg azon kattogtam, hogy úristen verseny és mi lesz akkor.
Muszájból sose szerettem edzeni, pluszban a betonon futást is még kéne gyakorolni.
Most úgy vagyok, hogy ma is kéne menni, de inkább megint kétnaponta. Nehogy túl nagy legyen a muszáj, aztán meg hetekig abbahagyom.
Újra vissza kell rázódnom, hogy ne törődjek a km-kel, a környezettel, csak be a hangoskönyvet és csak menni, és menni, semmi más.
Ugye az idei cél a 7 km-es verseny, ami 11.-n lesz. Azt bőven megcsináltam jobb időre is, mint a versenyidő, és itt valahogy elvesztem. Mármint tudom, hogy kéne tovább folytatni a félmaratonos edzéstervet, de az meg messze van, meg tudom, hogy amikor már mínuszok vannak, nem tudok menni. Ez most nem kifogás, az izmaim egyszerűen tiltakoznak, nah meg nincs is téli futónadrágom. Ősszel is melegítőben megyek.
Jó dolog, hogy végre szereztem sport esőkabátot, így nem kell paráznom, hogy 11.-n eső lesz.
Volt a 2 hét köhögős-megfázós betegség, nem tudom milyen vírus van, de kb. 1 hétig csak az ágyat nyomtam, semmi mást.
Aztán tegnap végre rávettem magamat, hogy a köhögés redukálodott napi 2-3-ra.
Végül 2,7-t futottam csak. 6:55 perc/km-es idővel. De valahogy nem volt jó, nehéz visszarázódni, meg azon kattogtam, hogy úristen verseny és mi lesz akkor.
Muszájból sose szerettem edzeni, pluszban a betonon futást is még kéne gyakorolni.
Most úgy vagyok, hogy ma is kéne menni, de inkább megint kétnaponta. Nehogy túl nagy legyen a muszáj, aztán meg hetekig abbahagyom.
Újra vissza kell rázódnom, hogy ne törődjek a km-kel, a környezettel, csak be a hangoskönyvet és csak menni, és menni, semmi más.
2014. szeptember 11., csütörtök
Augusztus
Az augusztus hamar eltelt, és nem sokat voltam futni.
Összesen 26,6 km jött össze, bicajból meg 86 km.
Tudom, hogy nem sok, de igazából semmit se bánnok. Hiszen előre tudtam, hogy lassan kell haladni, a 7 km-t terveztem versenyre, és mind km-ben, mind perc/km-ben elértem a versenyidőt, sőt túlmentem rajta. Sose akartam olyan ember lenni, aki veri a mellét, hogy ő elmegy nyaralni, és akkor is megy futni, meg télen-nyáron-esőben-szélben-háborúban-vulkánban is fut. Szeretek futni, de csak akkor ha nem kényszer, ha magamért csinálom, nem azért, hogy a társadalom mit gondol.
Pont egy hónap múlva ott leszek a rajtnál, és ismerem magam, hogy előtte kell gyakorolni, tehát októberben bele kell húznom. Először is a betonon futást, hiszen sokszor ezt bukom be, hogy patak mellett, futószőnyegen megyek, betonnál meg ég és föld a különbség.
Jelenleg beteg (nátha, köhögés, őrült vércukrok) vagyok és a biciklimet állandóan javítják, mert olyan beteges lett, mint én.
11.-e van és még se bicaj, se futás nem volt szeptemberben. Egyszerűen nem jött össze, a GPS-em bemondta az unalmast telefonon, egyszerűen hiába noszogatom, nem akar műkődni, miközben intervallumozni kéne méterekbe. Nah majd nagyjából valahogy megtervezem.
Mostanában a lelki békémmel foglalkozok, igyekszem ezt is belevenni a céljaimba.
A bicaj javítás után, kapott új kereket. A pedálja meg letört, szerencsére így is lehet menni vele, most a belső eresztett le ismeretlen okokból.
Összesen 26,6 km jött össze, bicajból meg 86 km.
Tudom, hogy nem sok, de igazából semmit se bánnok. Hiszen előre tudtam, hogy lassan kell haladni, a 7 km-t terveztem versenyre, és mind km-ben, mind perc/km-ben elértem a versenyidőt, sőt túlmentem rajta. Sose akartam olyan ember lenni, aki veri a mellét, hogy ő elmegy nyaralni, és akkor is megy futni, meg télen-nyáron-esőben-szélben-háborúban-vulkánban is fut. Szeretek futni, de csak akkor ha nem kényszer, ha magamért csinálom, nem azért, hogy a társadalom mit gondol.
Pont egy hónap múlva ott leszek a rajtnál, és ismerem magam, hogy előtte kell gyakorolni, tehát októberben bele kell húznom. Először is a betonon futást, hiszen sokszor ezt bukom be, hogy patak mellett, futószőnyegen megyek, betonnál meg ég és föld a különbség.
Jelenleg beteg (nátha, köhögés, őrült vércukrok) vagyok és a biciklimet állandóan javítják, mert olyan beteges lett, mint én.
11.-e van és még se bicaj, se futás nem volt szeptemberben. Egyszerűen nem jött össze, a GPS-em bemondta az unalmast telefonon, egyszerűen hiába noszogatom, nem akar műkődni, miközben intervallumozni kéne méterekbe. Nah majd nagyjából valahogy megtervezem.
Mostanában a lelki békémmel foglalkozok, igyekszem ezt is belevenni a céljaimba.
A bicaj javítás után, kapott új kereket. A pedálja meg letört, szerencsére így is lehet menni vele, most a belső eresztett le ismeretlen okokból.
2014. augusztus 10., vasárnap
Hajnali buktató
Idén hülyenyár van, vagy nem is volt meleg, tehát tök mindegy volt mikor futottam, vagy pont az ellenkezője, dögmeleg volt, akkor meg estére, hajnalra se hűlt le a levegő, örültem, hogy élek, nemhogy még fussak. Tehát akkor kimaradt.
Vagy egész nap esett és örültem, hogy két eső között kb. bármikor kijutok futni. (nah meg közben párszor eláztam)
Nah de ez is eljött, a tavalyi nyaras idő, nappal meleg, napnyugtakor elviselhető hőmérséklettel. Így napnyugtakor futás volt. Aztán meg mintha nem is lett volna tavalyi nyár, néztem a vércukormérőt hogy miért is mutat 11-et este 10-kor.
Még eszembe is volt, hogy pluszozni kéne (de jó, hogy nem tettem).
Mivel ilyenkor játékos kedvében van a vércukrom, az edzés felviszi este, majd hajnalban zuhanórepülőset játszik. Nekem annyira nem volt kedvem játszani, amikor hajnali 2-kor a 3,2-re muszájevés volt. Ráadásul alig akart helyreállni.
Ilyenkor mindig bajban vagyok, hogy most az edzés miatt magas e, mert ha nem, és csökkentem az éjszakait, akkor felmegy. Ha attól, akkor hypo, és ilyenkor még a nehezebb kikeveredni belőle fajta, tehát ugyanúgy felmegy.
Jó lenne egy jelzőkészülék, ami előre tudja mikor hogy változik a vércukor, hiszen éjfélkor is még csak 8-nál jártam.
Vagy egész nap esett és örültem, hogy két eső között kb. bármikor kijutok futni. (nah meg közben párszor eláztam)
Nah de ez is eljött, a tavalyi nyaras idő, nappal meleg, napnyugtakor elviselhető hőmérséklettel. Így napnyugtakor futás volt. Aztán meg mintha nem is lett volna tavalyi nyár, néztem a vércukormérőt hogy miért is mutat 11-et este 10-kor.
Még eszembe is volt, hogy pluszozni kéne (de jó, hogy nem tettem).
Mivel ilyenkor játékos kedvében van a vércukrom, az edzés felviszi este, majd hajnalban zuhanórepülőset játszik. Nekem annyira nem volt kedvem játszani, amikor hajnali 2-kor a 3,2-re muszájevés volt. Ráadásul alig akart helyreállni.
Ilyenkor mindig bajban vagyok, hogy most az edzés miatt magas e, mert ha nem, és csökkentem az éjszakait, akkor felmegy. Ha attól, akkor hypo, és ilyenkor még a nehezebb kikeveredni belőle fajta, tehát ugyanúgy felmegy.
Jó lenne egy jelzőkészülék, ami előre tudja mikor hogy változik a vércukor, hiszen éjfélkor is még csak 8-nál jártam.
2014. augusztus 7., csütörtök
Ne légy az idő rabja!
Nagyon sokáig megálltam a 8 perc/km-nél. Az elején persze érthető volt, szokni kellett, az is nehéz volt, aztán egyre könnyebb lett. Lefutottam a szokásos idő alatt, aztán kész, hiszen elértem.
De aztán rájöttem, hogy közeledik vészesen a verseny, a busz meg csak 7:30 perc/km-el vagy, szóval megpróbáltam, küzdöttem megint, és sikerült. (Ezt már leírtam részletesen az előző bejegyzésben.)
Ma befejeztem a 9. hetet, és az időm 7 perc/km lett, még egy negyed percet javítottam.
Viszont tudatosan kell magamat is noszogatni, hogy ne figyeljem mindig az órámat. Hiszen ha úgy látom, hogy még bőven időben vagyok, akkor képes vagyok lassítani, hogy úgyis beérek időre, ilyenkor szokott lenni, hogy nem érek be. Vagy már úgyis lassúnak látom az időmet, akkor meg elkönyvelem, hogy úgyis mindegy, akkor ugyanúgy nem érek be a tervezett időre. Tehát egyik se jó.
Próbálom azt csinálni, hogy kinézek egy tárgyat, bármit és addig nem nézek az órára. Akkor megnézem az eredményt és megint tovább. Erre tökéletes az elején a patak melletti kukák :D aztán egyre jobban húzom a patakszakaszokon.
Amúgy meg rájöttem arra, hogy az órát meg kell állítani, amíg nem tudok átmenni az úttesten. 2 úttestet keresztek, az 2 kör alatt 8 úton átmenés. Ha csak 10 mp-et kell várnom, az máris 80 mp, az majdnem 1,5 perc!!! Már ott tartok, hogy az rengeteget számít.
Szóval nem kell órarabnak lenni!
A 10. hét bőven kemény lesz, kiváncsian várom fejlődök e tőle. (Bár ilyenkor már mp-ek kezdenek számítani a futóátlagnál, hiszen nem lehet a végtelenségig húzni, egy idő múlva eléri az ember a maximum futóidőt.)
De aztán rájöttem, hogy közeledik vészesen a verseny, a busz meg csak 7:30 perc/km-el vagy, szóval megpróbáltam, küzdöttem megint, és sikerült. (Ezt már leírtam részletesen az előző bejegyzésben.)
Ma befejeztem a 9. hetet, és az időm 7 perc/km lett, még egy negyed percet javítottam.
Viszont tudatosan kell magamat is noszogatni, hogy ne figyeljem mindig az órámat. Hiszen ha úgy látom, hogy még bőven időben vagyok, akkor képes vagyok lassítani, hogy úgyis beérek időre, ilyenkor szokott lenni, hogy nem érek be. Vagy már úgyis lassúnak látom az időmet, akkor meg elkönyvelem, hogy úgyis mindegy, akkor ugyanúgy nem érek be a tervezett időre. Tehát egyik se jó.
Próbálom azt csinálni, hogy kinézek egy tárgyat, bármit és addig nem nézek az órára. Akkor megnézem az eredményt és megint tovább. Erre tökéletes az elején a patak melletti kukák :D aztán egyre jobban húzom a patakszakaszokon.
Amúgy meg rájöttem arra, hogy az órát meg kell állítani, amíg nem tudok átmenni az úttesten. 2 úttestet keresztek, az 2 kör alatt 8 úton átmenés. Ha csak 10 mp-et kell várnom, az máris 80 mp, az majdnem 1,5 perc!!! Már ott tartok, hogy az rengeteget számít.
Szóval nem kell órarabnak lenni!
A 10. hét bőven kemény lesz, kiváncsian várom fejlődök e tőle. (Bár ilyenkor már mp-ek kezdenek számítani a futóátlagnál, hiszen nem lehet a végtelenségig húzni, egy idő múlva eléri az ember a maximum futóidőt.)
2014. augusztus 3., vasárnap
9. hét eleje
Egy kis összegzés júliusról:
127 km bicikli 37,16 km futás 1 fitnesz
A 10 km-es futás nagyon rosszul ment, 9 perc/km lett az átlagidőm. Egyrészt nem vágtam neki a Margit-szigetnek, mert akkor is hol esett, hol nem. Így csak ide a patakhoz mentem le, nah de itt a 10 km az 4 és fél kör, addig meguntam az életemet, hiába vittem hangoskönyvet. Ráadásul életemben először annyira ki voltam száradva végig az idő miatt, hogy a 7 dl vízem elfogyott az utolsó 2 km-en. Kút van, csak el van zárva a csövesek miatt, köszönöm!!! Ezek a számomra hosszútáv futások még nagyon macerások.
Utána volt fitnesz park, ahol szörnyen elfáradtam. Ebben a melegben alapból is elég elkezdenem mozognom, aztán már a bugyimig átizzadok. Pluszban utána 2 napra kijött egy szörnyűséges izomlázam, főleg a bicepszemben. Még most is érzem.
Fitnesz park volt a 9. hét első edzése. Tervben volt, hogy még a héten megcsinálom az egész hetet. De csak csúszott az idő miatt.
De ma eljutottam az 5 km-es futásig. Úgy indultam, hogy csak azért is legyőzöm önmagamat és hozok egy minimum versenyidőt. Igaz még csak 5 km-en teszteltem, de sikerült :)) Sokat szenvedtem, fájt az oldalam is sokszor, volt 174-es pulzus is, de MEGCSINÁLTAM. 7:13 perc/km átlag. Igazából nem hiszem el, nagyon küzdöttem, amikor már kezdtem fáradni, folyamatosan veszekedtem önmagammal, hogy de akkor se állok meg, akkor is csinálom tovább.
Valami hihetlen öröm volt, hogy hamarabb célba értem. Csoda módjára a cukrom se ment le a béka feneke alá, 9-ről indultam és 6-ra befejeztem. Utána persze elindult lefele, de addigra már ettem, hogy ne legyen rosszullét :)
127 km bicikli 37,16 km futás 1 fitnesz
A 10 km-es futás nagyon rosszul ment, 9 perc/km lett az átlagidőm. Egyrészt nem vágtam neki a Margit-szigetnek, mert akkor is hol esett, hol nem. Így csak ide a patakhoz mentem le, nah de itt a 10 km az 4 és fél kör, addig meguntam az életemet, hiába vittem hangoskönyvet. Ráadásul életemben először annyira ki voltam száradva végig az idő miatt, hogy a 7 dl vízem elfogyott az utolsó 2 km-en. Kút van, csak el van zárva a csövesek miatt, köszönöm!!! Ezek a számomra hosszútáv futások még nagyon macerások.
Utána volt fitnesz park, ahol szörnyen elfáradtam. Ebben a melegben alapból is elég elkezdenem mozognom, aztán már a bugyimig átizzadok. Pluszban utána 2 napra kijött egy szörnyűséges izomlázam, főleg a bicepszemben. Még most is érzem.
Fitnesz park volt a 9. hét első edzése. Tervben volt, hogy még a héten megcsinálom az egész hetet. De csak csúszott az idő miatt.
De ma eljutottam az 5 km-es futásig. Úgy indultam, hogy csak azért is legyőzöm önmagamat és hozok egy minimum versenyidőt. Igaz még csak 5 km-en teszteltem, de sikerült :)) Sokat szenvedtem, fájt az oldalam is sokszor, volt 174-es pulzus is, de MEGCSINÁLTAM. 7:13 perc/km átlag. Igazából nem hiszem el, nagyon küzdöttem, amikor már kezdtem fáradni, folyamatosan veszekedtem önmagammal, hogy de akkor se állok meg, akkor is csinálom tovább.
Valami hihetlen öröm volt, hogy hamarabb célba értem. Csoda módjára a cukrom se ment le a béka feneke alá, 9-ről indultam és 6-ra befejeztem. Utána persze elindult lefele, de addigra már ettem, hogy ne legyen rosszullét :)
2014. július 29., kedd
elmaradva
Rég nem írtam, a futás már jó ideje kimarad az edzésterv szerint, de volt helyette bicaj, hosszú tempós séta. Sőt bicajtúra is. Szóval mozgok, csak az edzésterv ment messzire. Mert volt a nagyon meleg,a nagyon esős.
De ma végre befejeztem a 8. hetet, 10 km futással, 1 óra 30 perc alatt. Rég nem voltam hosszún, látszik. Pluszban még el is áztam félúton. Csodálatos :D
Szóval jön a 9. hét, ami nagyon könnyű lesz, 1 erősítés és kettő 5 km-es könnyű futás.
Utána jön a nehez hét.
De ma végre befejeztem a 8. hetet, 10 km futással, 1 óra 30 perc alatt. Rég nem voltam hosszún, látszik. Pluszban még el is áztam félúton. Csodálatos :D
Szóval jön a 9. hét, ami nagyon könnyű lesz, 1 erősítés és kettő 5 km-es könnyű futás.
Utána jön a nehez hét.
2014. július 8., kedd
A mérleg és én
(Vasárnap volt 42 km bicaj)
A mérleg és én örök ellenségek vagyunk, főleg amikor látványosan estek le rólam a nadrágok, de őnagysága makacsul ugyanannyit mutatott. Tán elromlott?? Megmértem máshol, ugyanannyi. Makacsul mutatta ugyanazt, mintha röhögne rajtam.
Vettem egy centit és láss csodát, a centik fogytak erőteljesen, azóta alig nézek rá a mérlegre, a fotel alatt lapul támaszként, mivel a fotel egyik lába kiesett.
Nah de ma kiváncsi voltam, ráálltam és voááálááá az eddig beégett szám helyett -3 kiló ^^
Csak elindulok én azon a jóféle lejtőn.
(Amúgy ma 24 km bicaj volt tervezve, de a vihar elvitte, este meg mire hazaértem, nem pótoltam be se azt, se helyette a futást *dáá-dááá magamnak)
A mérleg és én örök ellenségek vagyunk, főleg amikor látványosan estek le rólam a nadrágok, de őnagysága makacsul ugyanannyit mutatott. Tán elromlott?? Megmértem máshol, ugyanannyi. Makacsul mutatta ugyanazt, mintha röhögne rajtam.
Vettem egy centit és láss csodát, a centik fogytak erőteljesen, azóta alig nézek rá a mérlegre, a fotel alatt lapul támaszként, mivel a fotel egyik lába kiesett.
Nah de ma kiváncsi voltam, ráálltam és voááálááá az eddig beégett szám helyett -3 kiló ^^
Csak elindulok én azon a jóféle lejtőn.
(Amúgy ma 24 km bicaj volt tervezve, de a vihar elvitte, este meg mire hazaértem, nem pótoltam be se azt, se helyette a futást *dáá-dááá magamnak)
2014. július 2., szerda
Hidegecske-melegecske
A viharok áthúzták a számításaimat, vasárnap akartam befejezni a 6. hetet, nem sikerült.
Hétfőn is esett, így ott se volt semmi.
Kedden 24 km tekerés volt.
Szerdán végre letudtam a 6. hetet. 9,7 km futás volt edzésterv szerint, nekem 10,6 km lett (kettő szigetkör). Plusz 8 km bicikli, mert valahogy oda is kell jutni, meg vissza.
Nem mondom nem volt egyszerű, pedig direkt 6 egység helyett 4 egység inzulint adtam reggelihez, így 9,2-vel indultam étkezés után 1 óra 15 perccel kb.
Az első kör ment is, energia pipa, szőlőcukor nem kellett,a kútaknál ittam.
De a második kör eléggé katasztrófa lett, vagy nagyon akartam futni, de akkor meg kifáradtam, hogy már tudjam le, vagy csak lassan mentem, akkor meg gondolkoztam, hogy miért nem futok gyorsabban.
Nagy örömömre se lábfájás, zsibbadás, görcsölés nem volt, se a fenekemben nem éreztem, hogy kellemetlen.
Végül a 9,7 km 1 óra 28 perc lett. 8 perc/km-re akartam kihozni, így kb. 8 és fél perc/km lett.
Megettem vagy 8-10 db szőlőcukrot, mert esett le a cukrom, pedig direkt magasabbal indultam.
Aztán itthon meg 6,9-el értem haza. Eltelt fél óra és már 4,2-re zuhant.
Holnapután ha összejön kezdem a 7. hetes edzéstervet, most csak könnyű 20 perces futás. Ilyenkor mindig visszavesz a tempon hosszú futás után.
Végül egy kép, ez az igazi futós kép, nem az, ami a magazinokban van ;)
Hétfőn is esett, így ott se volt semmi.
Kedden 24 km tekerés volt.
Szerdán végre letudtam a 6. hetet. 9,7 km futás volt edzésterv szerint, nekem 10,6 km lett (kettő szigetkör). Plusz 8 km bicikli, mert valahogy oda is kell jutni, meg vissza.
Nem mondom nem volt egyszerű, pedig direkt 6 egység helyett 4 egység inzulint adtam reggelihez, így 9,2-vel indultam étkezés után 1 óra 15 perccel kb.
Az első kör ment is, energia pipa, szőlőcukor nem kellett,a kútaknál ittam.
De a második kör eléggé katasztrófa lett, vagy nagyon akartam futni, de akkor meg kifáradtam, hogy már tudjam le, vagy csak lassan mentem, akkor meg gondolkoztam, hogy miért nem futok gyorsabban.
Nagy örömömre se lábfájás, zsibbadás, görcsölés nem volt, se a fenekemben nem éreztem, hogy kellemetlen.
Végül a 9,7 km 1 óra 28 perc lett. 8 perc/km-re akartam kihozni, így kb. 8 és fél perc/km lett.
Megettem vagy 8-10 db szőlőcukrot, mert esett le a cukrom, pedig direkt magasabbal indultam.
Aztán itthon meg 6,9-el értem haza. Eltelt fél óra és már 4,2-re zuhant.
Holnapután ha összejön kezdem a 7. hetes edzéstervet, most csak könnyű 20 perces futás. Ilyenkor mindig visszavesz a tempon hosszú futás után.
Végül egy kép, ez az igazi futós kép, nem az, ami a magazinokban van ;)
2014. június 29., vasárnap
A hét
23.-n hétfőn 8 km futásom volt, 1 óra 15 perc alatt sikerült. Éppenhogy összejött, mert egész nap a mindenféle szakemberre vártam, persze mindenki késett, így este 7 körül jutottam el, akkor már nem akartam Margit-szigetre menni, így mentem a patak mellett, ami ugye kicsi. Így elmentem másik irányba, de egyrészt keskeny, másrészt sok kicsi rész van, harmadrészt elég veszélyes környéknek néz ki egy idő után. Tehát azt feladtam, inkább visszamentem.
A cukrom meg 10-ről 5-re ment.
24.-n 8 km biciklizés volt terítéken.
25.-n 40 perc könnyű futás volt, a pulzusomat igyekeztem 140 alatt tartani, de aztán a felétől már inkább 150 alatt lőttem be. Az lett 100%, de szerencsére sokat volt 140 körül is, így is 40 perc volt az 5 km.
27.-n 5 km gyors futás volt, max pulzus 166, viszont 57% volt a belőtt pulzustartományban, pedig gyorsfutás volt. Bebizonyosodott, hogy most már egyre hamarabb helyreáll a pulzusom, és egyre lejjebb megy még a gyors futásnál is.
Viszont a cukrom szörnyen leesett edzés után fél órával.
Aznap még egy 20 km biciklizést is sikerült összeszedni, csak sima városi, így annyira nem mértem :)
A cukrom meg 10-ről 5-re ment.
24.-n 8 km biciklizés volt terítéken.
25.-n 40 perc könnyű futás volt, a pulzusomat igyekeztem 140 alatt tartani, de aztán a felétől már inkább 150 alatt lőttem be. Az lett 100%, de szerencsére sokat volt 140 körül is, így is 40 perc volt az 5 km.
27.-n 5 km gyors futás volt, max pulzus 166, viszont 57% volt a belőtt pulzustartományban, pedig gyorsfutás volt. Bebizonyosodott, hogy most már egyre hamarabb helyreáll a pulzusom, és egyre lejjebb megy még a gyors futásnál is.
Viszont a cukrom szörnyen leesett edzés után fél órával.
Aznap még egy 20 km biciklizést is sikerült összeszedni, csak sima városi, így annyira nem mértem :)
2014. június 23., hétfő
Otthontalanság otthona
Itt ülök a fűben, a bőrömet marja a só, a vízem felmelegedett, a kezem sajog a kulacsfogástól, mindenemet szúrja a fű, az összes izmom szinte aprókat ugrál, a nap a szemembe süt, én meg vigyorgok. Mert megint legyőztem önmagamat, 8 km, és végig magammal beszélgettem, hogy ugyanmár, ha már elindultam, nem mindegy. Akkor már haladják, akkor már csináljam.
A ma mosott hajam csapzott, a szemüvegem lecsúszik, a ruhám koszos és izzadt, mégis van valami csodálatos dolog, amit érzek, magam se tudom mi. Még akkor is jó, amikor tudom, hogy holnap érezni fogom az összes izmom apró rezdülését minden mozdulatnál.
Legelőször mindig a fenekemben érzem az egészet, ez még a jobbik eset,régen a lábamban éreztem, az már teljesen hozzászokott, megismerte, leült vele pipázni és már szereti a futást.
Tehát 6. hét vége, 6. hét vége. Mininyaralásos, negyven fokos, kimaradásos, mindenes.
Sokan nem értik, de ha nem érzem magamban az ihletet, akkor nem megyek, akkor inkább pihenek, nincs rosszabb annál, amikor a fenébe kívánom az egészet, és végigszenvedem az egész edzést.
Igaz a 8 km 1 óra 15 perc lett, tehát csigabiga tempo, de a hosszúfutásnál inkább a km-re koncentrálok, az időt javítom a többi edzésen, pont ez az edzésterv lényege. Ilyenkor vigasztal, hogy a gyorsedzéseken egyre jobb eredményt érek el, tehát majd belejövök a hosszúba is, messze van még a vége.
A ma mosott hajam csapzott, a szemüvegem lecsúszik, a ruhám koszos és izzadt, mégis van valami csodálatos dolog, amit érzek, magam se tudom mi. Még akkor is jó, amikor tudom, hogy holnap érezni fogom az összes izmom apró rezdülését minden mozdulatnál.
Legelőször mindig a fenekemben érzem az egészet, ez még a jobbik eset,régen a lábamban éreztem, az már teljesen hozzászokott, megismerte, leült vele pipázni és már szereti a futást.
Tehát 6. hét vége, 6. hét vége. Mininyaralásos, negyven fokos, kimaradásos, mindenes.
Sokan nem értik, de ha nem érzem magamban az ihletet, akkor nem megyek, akkor inkább pihenek, nincs rosszabb annál, amikor a fenébe kívánom az egészet, és végigszenvedem az egész edzést.
Igaz a 8 km 1 óra 15 perc lett, tehát csigabiga tempo, de a hosszúfutásnál inkább a km-re koncentrálok, az időt javítom a többi edzésen, pont ez az edzésterv lényege. Ilyenkor vigasztal, hogy a gyorsedzéseken egyre jobb eredményt érek el, tehát majd belejövök a hosszúba is, messze van még a vége.
2014. június 17., kedd
A belepofázokról
Most nem leszek népszerű, de erről régóta akartam már írni. A belepofázokról, akik azt hiszik minden ember élete, csak a sport, és minden úgy van, ahogy ő érez. A kedvencem, amikor elhitetti magával, hogy nincs benne rossz, csak az élvezet.
Kéremszépen...
A futás nemcsak öröm, a futás nehéz, és egyben élvezet is, de nehogy már kitalálja valaki, hogy annyira imádnivaló csatakosra izzadni!?
Tegnap írtam egy oldalon, hogy volt egy időszak, ahol már elértem a célt, és azt ismételtem utána, nem tűztem ki új célt. És meguntam, hiszen mindennap ugyanazt csinálni, ugyanannyi km, ugyanolyan útvonalon, nehogy már nem unja meg más?!
Erre teljesen felháborodva megkaptam, hogy dehát azt hogy lehet megunni? Hiszen ha szeretsz futni, akkor sose unhatod meg az egészet, minden percét imádnod kell, rózsaszín felhőkön szárnyalva futni, csillámpónikkal egy réten.
Volt már olyan, hogy megszóltak, hogy ezt miért eszem, mert hiszen sportolok, akkor tilos.
Én ha elutazok, nem azt nézem hogy hol lehet futni, hanem pihenek. Ha nagyon meleg van, akkor kihagyom, ha nincs kedvem, akkor kihagyom.
Miért nem lehet felfogni, hogy nem mindenkinek csak ez az élete?? Miért vonnák meg magamtól bármit? Nem olimpikon akarok lenni, sőt sportoló se, egyszerűen csinálom, mert formásodok tőle, mert csökkentem az inzulint miatta, mert jobb lett az immunrendszerem. Nem váltok én meg világot, de nagyon sok az idióta.
Szeretném, ha tisztelnénk egymást, hogy nem akar mindenki futásbuzi lenni.
Kéremszépen...
A futás nemcsak öröm, a futás nehéz, és egyben élvezet is, de nehogy már kitalálja valaki, hogy annyira imádnivaló csatakosra izzadni!?
Tegnap írtam egy oldalon, hogy volt egy időszak, ahol már elértem a célt, és azt ismételtem utána, nem tűztem ki új célt. És meguntam, hiszen mindennap ugyanazt csinálni, ugyanannyi km, ugyanolyan útvonalon, nehogy már nem unja meg más?!
Erre teljesen felháborodva megkaptam, hogy dehát azt hogy lehet megunni? Hiszen ha szeretsz futni, akkor sose unhatod meg az egészet, minden percét imádnod kell, rózsaszín felhőkön szárnyalva futni, csillámpónikkal egy réten.
Volt már olyan, hogy megszóltak, hogy ezt miért eszem, mert hiszen sportolok, akkor tilos.
Én ha elutazok, nem azt nézem hogy hol lehet futni, hanem pihenek. Ha nagyon meleg van, akkor kihagyom, ha nincs kedvem, akkor kihagyom.
Miért nem lehet felfogni, hogy nem mindenkinek csak ez az élete?? Miért vonnák meg magamtól bármit? Nem olimpikon akarok lenni, sőt sportoló se, egyszerűen csinálom, mert formásodok tőle, mert csökkentem az inzulint miatta, mert jobb lett az immunrendszerem. Nem váltok én meg világot, de nagyon sok az idióta.
Szeretném, ha tisztelnénk egymást, hogy nem akar mindenki futásbuzi lenni.
gyorsfutás
Kihagytam jó ideig a futást, mert a szüleimnél voltam. Szerencsére pont akkor volt a dögmeleg, tehát nem furdalt a lelkiismeret.
Ma volt gyorsfutás, ez volt az első, az a lényege, hogy percben van megadva, és akkor kifulladásig, majd pihenni, amíg az ember újra tud menni. Így hoztam a szokásos időmet, viszont sok gyors futás volt benne. Előre féltem, hogy a pulzusom felmegy az egekbe, de szerencsére max 165 volt. Pedig az első hetekben simán felment 177-re.
A lépem sokszor fájt, pedig ezer éve nem éreztem ilyet, abba lassultam le sokat, hogy akkor séta, hogy elmúljon, mert addig úgyse tudom visszavenni a ritmust.
Nagyon élveztem, hogy végre gyorsan futok, bár nem néztem gyorsaság.
Persze a GPS megint nem műkődőtt az elején. Csak hogy ne legyen minden jó :D
Ma volt gyorsfutás, ez volt az első, az a lényege, hogy percben van megadva, és akkor kifulladásig, majd pihenni, amíg az ember újra tud menni. Így hoztam a szokásos időmet, viszont sok gyors futás volt benne. Előre féltem, hogy a pulzusom felmegy az egekbe, de szerencsére max 165 volt. Pedig az első hetekben simán felment 177-re.
A lépem sokszor fájt, pedig ezer éve nem éreztem ilyet, abba lassultam le sokat, hogy akkor séta, hogy elmúljon, mert addig úgyse tudom visszavenni a ritmust.
Nagyon élveztem, hogy végre gyorsan futok, bár nem néztem gyorsaság.
Persze a GPS megint nem műkődőtt az elején. Csak hogy ne legyen minden jó :D
2014. június 6., péntek
8 km
Általában kitűzök magam elé egy reális célt, és ha sikerül örülök, ha nem sikerül, akkor örülök, hogy lefutottam legalább :)
Így vagyok a 8 km-el is, kitűztem, hogy egy 1 óra 10 perces időt szeretnék, 1 óra 14 lett. Majdnem meglett, de most nem egyszerű úgy megcsinálni, hogy akkor most leülni vércukrot mérni, mivel szinte végig 4-5 körül voltak az értékeim, pedig számomra rengeteg (6-8 db) szőlőcukrot ettem meg végig. Ilyen is van, meg jobb is. Nah meg ma a Margit-szigeten voltam, az bicajjal 4 km oda, akor 4 vissza. Visszafele már alig volt erőm. Megint el kéne kezdeni zabkekszeket gyártani ilyen edzésekre.
De legalább mi végicsináltam, tegnap is elindultam akkor a patak mellett, 2 km után mentem haza, se kedvem,se energiám nem volt, a GPS-t nem fogta be a telefon, nem tudtam normálisan mérni, azon kattogtam, hogy mindjárt indulni kéne máshova.
Szerintem ehhez hozzátartozik, hogy ismerjük be, hogy igenis van olyan, hogy nem megy, és nem akarja az ember.
Október végére beneveztem egy 7 km-es versenyre, ott valami 54-es időt kell hozni, ma a 7 km 1 óra 5 perc volt, bőven van még mit fejlődnöm, de nem hiába csak kisebbe gondolkozok előbb.
Igazából most nagyon fáradt vagyok, feltöltődés helyett egész nap tudnék aludni, de lesz ez még jobb is.
Így vagyok a 8 km-el is, kitűztem, hogy egy 1 óra 10 perces időt szeretnék, 1 óra 14 lett. Majdnem meglett, de most nem egyszerű úgy megcsinálni, hogy akkor most leülni vércukrot mérni, mivel szinte végig 4-5 körül voltak az értékeim, pedig számomra rengeteg (6-8 db) szőlőcukrot ettem meg végig. Ilyen is van, meg jobb is. Nah meg ma a Margit-szigeten voltam, az bicajjal 4 km oda, akor 4 vissza. Visszafele már alig volt erőm. Megint el kéne kezdeni zabkekszeket gyártani ilyen edzésekre.
De legalább mi végicsináltam, tegnap is elindultam akkor a patak mellett, 2 km után mentem haza, se kedvem,se energiám nem volt, a GPS-t nem fogta be a telefon, nem tudtam normálisan mérni, azon kattogtam, hogy mindjárt indulni kéne máshova.
Szerintem ehhez hozzátartozik, hogy ismerjük be, hogy igenis van olyan, hogy nem megy, és nem akarja az ember.
Október végére beneveztem egy 7 km-es versenyre, ott valami 54-es időt kell hozni, ma a 7 km 1 óra 5 perc volt, bőven van még mit fejlődnöm, de nem hiába csak kisebbe gondolkozok előbb.
Igazából most nagyon fáradt vagyok, feltöltődés helyett egész nap tudnék aludni, de lesz ez még jobb is.
2014. június 4., szerda
06.03.
24 km tekerés, végre egyben van a biciklim :)
Tervezek egy nem városi túrát, ahol lehet menni rendesen, így a 12 km/1 óra szörnyű, mert mindenhol piros lámpa, pedig a Városligetben tudtam menni 30-al *oh, jeh*
Szóval hiába megyek átlag 20-25-tel, ha meg kell állni, le kell lassítani.
Tervezek egy nem városi túrát, ahol lehet menni rendesen, így a 12 km/1 óra szörnyű, mert mindenhol piros lámpa, pedig a Városligetben tudtam menni 30-al *oh, jeh*
Szóval hiába megyek átlag 20-25-tel, ha meg kell állni, le kell lassítani.
2014. június 2., hétfő
5 km
Megint csúsztam, pedig szombaton még fel is keltem 6:45-kor , hogy futni kéne. De aztán egyrészt hideg volt, másrészt rájöttem, hogy diabbal nem egyszerű. Utánaolvastam a reggeli futásnak, éhgyomorral vagy sehogy. Nah nekem éhgyomorral se energiám, se vércukrom nem lenne. Aztán mivel szombaton egész nap nem voltam itthon, így elmaradt. Vasárnap meg elfelejtettem (szégyen vagy nem szégyen :D)
Szóval ma mentem. Hihetetlen hideg van júniushoz képest, majdnem visszaszaladtam pulcsiért, de aztán a végére jó volt pólóban, hosszúnadrágban.
És javítottam az időmön, az 5 km-et lefutottam 39:27 alatt, eddig ez a legjobb időm :))
Közben összegeztem a májusi hónapot és hihetlen számok jöttek ki:
- 41 km-et tekertem
- 43,57 km-et futottam
- 1x voltam fitnesz parkban erősíteni
Szóval ma mentem. Hihetetlen hideg van júniushoz képest, majdnem visszaszaladtam pulcsiért, de aztán a végére jó volt pólóban, hosszúnadrágban.
És javítottam az időmön, az 5 km-et lefutottam 39:27 alatt, eddig ez a legjobb időm :))
Közben összegeztem a májusi hónapot és hihetlen számok jöttek ki:
- 41 km-et tekertem
- 43,57 km-et futottam
- 1x voltam fitnesz parkban erősíteni
2014. május 29., csütörtök
erősítés
Tegnap akartam erősíteni, hiába írt egy nap pihenőt, pár hónapja még futás utáni nap erősítés ment. Aztán a vérvétel közbeszólt.
Így ma lett meg, 45 percre írták, addig lement 2 sorozat. 100 gyakorlat a könnyű gépeknél, 25 a nehéznél, és akkor ezt kétszer. Már előre látom, hogy izomlázam lesz, nah hát régen voltam.
A másik meg, hogy volt kint 2 hülyegyerek, zokniban a koszos földön fekvőtámaszoztak, és közben szidták a gépeket, hogy milyen rosszak, csak húzodzkodtak, meg a porban fetrengtek, közben ráültek a gépekre pihengetni, meg beszélgetni. Közben meg vihogtak férfi létükre, hogy nééééédd máááá ez mégis mit fejleszt??? Seeeeemit. (Jah hát végülis az evezőgép a szempillát fejleszti) Ilyenek miért nem mennek kondiba, ha szerintük ez olyan rossz??
Ezt sose értettem, ha valami nem tetszik nekem, oda nem megyek. Főleg nem azért, hogy szidjam.
Kicsit szívfájdalmam de hónapok óta kb. meg se mozdul a súlyom, a centik mennek lefele, tudom nem a kilókat kell nézni, de akkor is :
Tényleg, befejeztem ezzel az 5. hetet, szombaton ha lesz energiám felkelek korán és kimegyek futni.
Így ma lett meg, 45 percre írták, addig lement 2 sorozat. 100 gyakorlat a könnyű gépeknél, 25 a nehéznél, és akkor ezt kétszer. Már előre látom, hogy izomlázam lesz, nah hát régen voltam.
A másik meg, hogy volt kint 2 hülyegyerek, zokniban a koszos földön fekvőtámaszoztak, és közben szidták a gépeket, hogy milyen rosszak, csak húzodzkodtak, meg a porban fetrengtek, közben ráültek a gépekre pihengetni, meg beszélgetni. Közben meg vihogtak férfi létükre, hogy nééééédd máááá ez mégis mit fejleszt??? Seeeeemit. (Jah hát végülis az evezőgép a szempillát fejleszti) Ilyenek miért nem mennek kondiba, ha szerintük ez olyan rossz??
Ezt sose értettem, ha valami nem tetszik nekem, oda nem megyek. Főleg nem azért, hogy szidjam.
Kicsit szívfájdalmam de hónapok óta kb. meg se mozdul a súlyom, a centik mennek lefele, tudom nem a kilókat kell nézni, de akkor is :
Tényleg, befejeztem ezzel az 5. hetet, szombaton ha lesz energiám felkelek korán és kimegyek futni.
2014. május 28., szerda
Diabos futásról
Nem tudom, hogy a "normál" emberek hogy futnak, de nekem bőven kell alapcucc, mint mindig.
Szóval először is próbálom étkezés után 1-2 órára tervezni a sportot. Akkor már a gyomrom nem zavar be, de még van viszonylag stabil vércukrom, és így még a szénhidrátok keringenek a véremben.
Edzés előtt mindig vércukormérés! Az elején mértem sokat, előtte, közben, utána, még utána, még utána. :D
Aztán megtanultam az érzéseket elkülöníteni, a lejjebb megy a cukrom érzést, és a nagyon kifáradtam érzést, a melegem van érzést és a szimplán nem akar a testem futni érzést. Tehát általában már nem kell vércukormérés közben, után, csak előtte.
Örök társam az övtáska (igaz zörög, de az ilyen sporttáskákban hol fér el egy vércukormérő?), abban mindig benne van a mérőm, a tesztcsíkok mellett zsebkendő, mert irtózatosan tud zörögni. Továbbá megfelelő mennyiségű szőlőcukor, volt már olyan, hogy csak 1-el tértem haza, mert annyira elvette a szénhidrátot a futás.
Az ilyen lassú CH-kat inkább edzés előtt szoktam, ha alacsony a vércukrom, például 5 körül van, mert az úgyis lefele megy.
Amikor hosszú távra megyek, akkor a teámat nem édesítősre, hanem cukrosra csinálom, így kímélve meg magamat a szőlőcukortól.
Az elején nagyon kellett figyelni, volt hogy a futástól felment edzés után, majd hajnalban zuhanórepülésben lefele, volt hogy gyakorlatilag 5 percenként pótoltam a szőlőcukrot, mert a szervezetem úgy gondolta, hogy neki nem tetszik a futás.
Nah meg a folyadék, a szigeten van kút, oda nem szoktam vinni, felénk egy játszótéren van kút, de egyrészt kitérő, másrészt a csövesek miatt el szokták zárni (hurrá), sokszor elfelejtek vizet vinni, mert a kulacsomnak rossz a fogása, meg amikor nagy meleg van, akkor este futok, amikor már nincs meleg :)
Utána pótolom a folyadékot, ami nekem fontos, mert ha nem iszok eleget, egyszerűen megakad a vércukrom, ott marad, ahol van, persze 8-10 körül.
Természetesen ezeket nem kell szentírásnak venni, a kezelésem még nekem is változik az évek során, minden cukorbeteg más, más kezeléssel, más életmóddal.
Szóval először is próbálom étkezés után 1-2 órára tervezni a sportot. Akkor már a gyomrom nem zavar be, de még van viszonylag stabil vércukrom, és így még a szénhidrátok keringenek a véremben.
Edzés előtt mindig vércukormérés! Az elején mértem sokat, előtte, közben, utána, még utána, még utána. :D
Aztán megtanultam az érzéseket elkülöníteni, a lejjebb megy a cukrom érzést, és a nagyon kifáradtam érzést, a melegem van érzést és a szimplán nem akar a testem futni érzést. Tehát általában már nem kell vércukormérés közben, után, csak előtte.
Örök társam az övtáska (igaz zörög, de az ilyen sporttáskákban hol fér el egy vércukormérő?), abban mindig benne van a mérőm, a tesztcsíkok mellett zsebkendő, mert irtózatosan tud zörögni. Továbbá megfelelő mennyiségű szőlőcukor, volt már olyan, hogy csak 1-el tértem haza, mert annyira elvette a szénhidrátot a futás.
Az ilyen lassú CH-kat inkább edzés előtt szoktam, ha alacsony a vércukrom, például 5 körül van, mert az úgyis lefele megy.
Amikor hosszú távra megyek, akkor a teámat nem édesítősre, hanem cukrosra csinálom, így kímélve meg magamat a szőlőcukortól.
Az elején nagyon kellett figyelni, volt hogy a futástól felment edzés után, majd hajnalban zuhanórepülésben lefele, volt hogy gyakorlatilag 5 percenként pótoltam a szőlőcukrot, mert a szervezetem úgy gondolta, hogy neki nem tetszik a futás.
Nah meg a folyadék, a szigeten van kút, oda nem szoktam vinni, felénk egy játszótéren van kút, de egyrészt kitérő, másrészt a csövesek miatt el szokták zárni (hurrá), sokszor elfelejtek vizet vinni, mert a kulacsomnak rossz a fogása, meg amikor nagy meleg van, akkor este futok, amikor már nincs meleg :)
Utána pótolom a folyadékot, ami nekem fontos, mert ha nem iszok eleget, egyszerűen megakad a vércukrom, ott marad, ahol van, persze 8-10 körül.
Természetesen ezeket nem kell szentírásnak venni, a kezelésem még nekem is változik az évek során, minden cukorbeteg más, más kezeléssel, más életmóddal.
2014. május 27., kedd
20 perceske
Eddig a hetekről: a sima és intervallumos futások váltották egymást. Tehát egyik nap 5 km futás, aztán 5x3 perc (amibe 5x3 sima 5x3 sprint).
Ennek vége ezen a héten, előtte héten volt egy nagy 8 km, amit ráadásul a 30 fokban futottam le, kár volt. Mert lassú voltam a melegtől, át kell térnem esti vagy reggeli futásra. Csak ne lenne olyan nehéz korán felkelni.
Nah szóval a héten volt egy laza 4,8 km,a 8 km után semminek tűnt, le is futottam 40 perc alatt.
Aztán ma volt egy olyan, hogy 20 percet fussál temposan. Ez annyit jelent, hogy ami nekem normál tempó, annál adjak bele egy picit többet. Gondolom úgyis időre megy, akkor turbozzuk fel, aztán gyorsfutás után meg alig tudtam menni. Tehát bebuktam.
De az edzés végére megvilágosodtam, hogy ez igazából arra jó, hogy most egy ideig nincs intervallum, ezért meg kell tanulni magamnak hogy állítsam be az intervallumot, ha érzem, hogy fáradok, hogy lassítsak. Meddig engedjem magam gyorsítani. Ebben nagy segítség a pulzusórám is, mert látom, hogy mikor van stop.
Tehát 20 perc alatt végül 2,15 km sikerült, ami elég siralmas, ez a normál időm, többre számítottam, ezek a percek mindig becsapnak.
Holnap egy cross training lesz, amit a közeli fitnesz parkban fogok elvégezni :)
Ennek vége ezen a héten, előtte héten volt egy nagy 8 km, amit ráadásul a 30 fokban futottam le, kár volt. Mert lassú voltam a melegtől, át kell térnem esti vagy reggeli futásra. Csak ne lenne olyan nehéz korán felkelni.
Nah szóval a héten volt egy laza 4,8 km,a 8 km után semminek tűnt, le is futottam 40 perc alatt.
Aztán ma volt egy olyan, hogy 20 percet fussál temposan. Ez annyit jelent, hogy ami nekem normál tempó, annál adjak bele egy picit többet. Gondolom úgyis időre megy, akkor turbozzuk fel, aztán gyorsfutás után meg alig tudtam menni. Tehát bebuktam.
De az edzés végére megvilágosodtam, hogy ez igazából arra jó, hogy most egy ideig nincs intervallum, ezért meg kell tanulni magamnak hogy állítsam be az intervallumot, ha érzem, hogy fáradok, hogy lassítsak. Meddig engedjem magam gyorsítani. Ebben nagy segítség a pulzusórám is, mert látom, hogy mikor van stop.
Tehát 20 perc alatt végül 2,15 km sikerült, ami elég siralmas, ez a normál időm, többre számítottam, ezek a percek mindig becsapnak.
Holnap egy cross training lesz, amit a közeli fitnesz parkban fogok elvégezni :)
A kezdet
Eldöntöttem, hogy csak azért is le fogom futni a félmaratont. Még akkor is ha 80 évesen fogok felkészülni. Küzdök, bőgök, vonyítok, reszketek, hypozok, mormogok, fájók ám mégis csinálom.
Nah de most komolyan is, hogy érthető legyen.
Kriszti vagyok, 25 éves, lassan 7 éve diabos, plusz van egy velemszületett szívbetegségem, amit megműtőttek, gyakorlatilag "nem szívbeteg" vagyok, ám mégis figyelni kell rá, tehát nem egyszerű a képlet, ez nagyon nem 1x1.
Diabról itt bőven: tuszuras.blogspot.com
Szóval belevágtam...
Pár éve az első 5 kilométerembe, akkor bár sokat fejlődtem, azt hittem kudarcot vallottam, hiszen 50 perces időm lett a végére, míg a csodás Interneten 25-30 perces időket írtak. Azóta megtanultam, hogy mindenki máshogy fejlődik, és mindenkinek más a sikerélmény.
Aztán 1 évet kihagytam, aztán megint 5 kilométereztem, újra végignyomattam az edzésprogramot és jobban sikerült, majd ősz végére már 12 kilométereket róttam.
Ám valami hiányzott? Mi is? Jah hogy 10 perc/km az időm, mint a kalimpáló kacsa a pocsolya szélén.
Tehát idén tavasztól már időjavító edzésprogram, ilyen nincs külön. Így ha már lúd, legyen kövér, elkezdtem a félmaraton edzéstervet.
Közben gondoltam erősíteni is kéne, így 1 futás, 1 erősítés egymás utáni napon. Aztán azt elhagytam, de az edzésprogramban benne van simán, így tudom ott is követni.
Az edzésprogram 23 hetes, tehát nem piskóta. Jelenleg az 5. hetet csinálom, sok volt a kihagymás, az erősítő edzés tolta is, baj is volt, minden is volt. Nah nem egyszerű, idén szerintem nem végzek vele. Amúgy teljesen ésszerűtlenek tűnik, de mivel fejlődök vele, így befogom a pofikámat.
Hogy ne legyen annyira lelkes idén október végére csak a 7 km-es távra neveztem be.
Arra gondoltam, hogy leírjam az edzéstapasztalatokat, és ne ismerősöket traktáljam ezzel (szerintem már nagyon unják). Hogy mikor mit éreztem, hogy éreztem, hogy fejlődök
Jelenleg a rekord időm 8:15-8:30 perc/km.
Vannak rosszabb, vannak jobb edzések. Vannak fájóak, vannak ugrándozósak.
Szóval hajrá ÉN :)
Nah de most komolyan is, hogy érthető legyen.
Kriszti vagyok, 25 éves, lassan 7 éve diabos, plusz van egy velemszületett szívbetegségem, amit megműtőttek, gyakorlatilag "nem szívbeteg" vagyok, ám mégis figyelni kell rá, tehát nem egyszerű a képlet, ez nagyon nem 1x1.
Diabról itt bőven: tuszuras.blogspot.com
Szóval belevágtam...
Pár éve az első 5 kilométerembe, akkor bár sokat fejlődtem, azt hittem kudarcot vallottam, hiszen 50 perces időm lett a végére, míg a csodás Interneten 25-30 perces időket írtak. Azóta megtanultam, hogy mindenki máshogy fejlődik, és mindenkinek más a sikerélmény.
Aztán 1 évet kihagytam, aztán megint 5 kilométereztem, újra végignyomattam az edzésprogramot és jobban sikerült, majd ősz végére már 12 kilométereket róttam.
Ám valami hiányzott? Mi is? Jah hogy 10 perc/km az időm, mint a kalimpáló kacsa a pocsolya szélén.
Tehát idén tavasztól már időjavító edzésprogram, ilyen nincs külön. Így ha már lúd, legyen kövér, elkezdtem a félmaraton edzéstervet.
Közben gondoltam erősíteni is kéne, így 1 futás, 1 erősítés egymás utáni napon. Aztán azt elhagytam, de az edzésprogramban benne van simán, így tudom ott is követni.
Az edzésprogram 23 hetes, tehát nem piskóta. Jelenleg az 5. hetet csinálom, sok volt a kihagymás, az erősítő edzés tolta is, baj is volt, minden is volt. Nah nem egyszerű, idén szerintem nem végzek vele. Amúgy teljesen ésszerűtlenek tűnik, de mivel fejlődök vele, így befogom a pofikámat.
Hogy ne legyen annyira lelkes idén október végére csak a 7 km-es távra neveztem be.
Arra gondoltam, hogy leírjam az edzéstapasztalatokat, és ne ismerősöket traktáljam ezzel (szerintem már nagyon unják). Hogy mikor mit éreztem, hogy éreztem, hogy fejlődök
Jelenleg a rekord időm 8:15-8:30 perc/km.
Vannak rosszabb, vannak jobb edzések. Vannak fájóak, vannak ugrándozósak.
Szóval hajrá ÉN :)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)